Egyelőre nincs komolyabb veszély, a DTD Krivaja sztrájkoló dolgozói eleget tesznek a sztrájktörvényben előírt minimális munkavégzési kötelezettségnek – nyilatkozta lapunknak a vállalat műszaki osztályvezetője. Hosszú távon azonban mindenképpen megoldást kell találni a négy víztározó, a mintegy 160 kilométernyi csatornahálózat, valamint a topolyai és a kishegyesi községek területén található öntöző- és vízelvezető rendszerek folyamatos felügyeletére és karbantartására. Az egy évvel ezelőtt államosított cég ugyanis rövid időn belül csődöt jelenthet, ugyanis a vállalat dolgozói már három hete sztrájkolnak.
Május 23-a óta sztrájkolnak a topolyai székhelyű DTD Krivaja Vízgazdálkodási Gazdasági Társaság dolgozói, mert nem kapták meg elmaradt béreiket. Milena Vučković, a vállalat szakszervezeti elnöke elmondta, hogy a bérek kifizetése 2011 óta akadozik, ezért a dolgozók beperelték a vállalatot. A bíróság 16 dolgozó esetében már meghozta az ítéletet, miszerint a vállalatnak az elmaradt béreket kamatostul ki kell fizetnie. A céget még mintegy 2 millió dinár perköltséggel is terhelik, így most több mint 20 millió dinárral zárolták a folyószámláját. Ez tovább bonyolítja a helyzetet, de a vállalatot beperelő további 16 dolgozó esetében is hasonló ítélettel lehet számolni. A dolgozók elmondása szerint az idén mindössze két alkalommal kaptak fizetést, és csupán egy-egy havi bérnek a felét, lényegében azért sztrájkolnak most, mert kilátástalan anyagi helyzetbe kerültek. A szakszervezeti elnök elmondta, hogy a szerb kormánytól kezdve a Vajdaság Vizei Közvállalatig már minden illetékes szervhez fordultak, de ez idáig sehonnan sem érkezett válasz. A dolgozók pedig csalódottan és szomorúan mesélik sorban a saját megható történeteiket, hogy hogyan lehet éveken át „túlélni” a két-háromhavonta kifizetett 15 ezer dinárból.
Hallgató Imre, a vállalat megbízott igazgatója jelenleg betegállományban van, és nem kívánt a sajtónak nyilatkozni. A DTD Krivaja 2015 augusztusáig társadalmi vállalatként működött. Ennek a tulajdonformának a megszűnése után államosították, de nem nyerte el a közvetlen költségvetési felhasználó státust, ezért azóta még bizonytalanabbá vált a finanszírozása. Milana Počuča személyében tavaly decemberben kinevezték az állami tőke gondnokát, mivel a korábbi igazgatóbizottság és a vállalat más szerveinek mandátuma megszűnt. Počuča asszony rövid nyilatkozatában azon véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből csupán az állam segítségével lehetne kiutat találni.
A vállalat műszaki osztályvezetője, Cecilija Vujnović elmondta, hogy a sztrájk idején is rendszeresen bejárnak a dolgozók, és tiszteletben tartják az ilyen helyzetekre vonatkozó törvényes előírást, amely a minimális szolgáltatások elvégzésére vonatkozik, ezért meglátása szerint rövid távon nem áll fenn semmilyen veszély. A víztározók szintjét folyamatosan figyelemmel kísérik, szükség szerint elzárják, vagy megnyitják a zsilipeket, és a szivattyútelepeket is működtetni tudják szükség esetén. Az akkumulációs tavakban a vízszint jelenleg a legmagasabb szint közelében van, felkészülten várják tehát a küszöbönálló öntözési idényt, illetve a pannóniai birtok már megkezdte ültetvényeinek locsolását. A Krivaja folyó vízének szintje azért ilyen magas, mert az elmúlt napokban ezen a területen mintegy 60 liter csapadék hullott négyzetméterenként.
A Krivaja kishegyesi szakaszán is viszonylag magas a víz szintje, a medret és a partot pedig mind jobban benövi a nád és a hínár. A helybeliek attól tartanak, hogy az alagsorokat, pincéket elárasztja a víz. A szakemberek véleménye szerint nagy szükség volna a meder kotrására a településen is. Ebben is a DTD Krivaja lenne az illetékes, de korábban – amikor a vállalat még működőképes volt –, akkor sem sikerült véghezvinni, egyes part menti telkek tulajdonosai ugyanis megtagadták az együttműködést, nem engedték be a munkagépeket kertjübe, udvarukba.
Autor: Tóth Péter
Ez egy régi hír, de úgy gondolom, hogy az elégedetlen munkavállalók most már elégedettek.